SERENISSIMO PRINCIPI

 

ILLUSTRISSIMO PRINCIPI

Fotó 

ac Domino.

 

ac Domino,

 

D. FRIDERICO IV. CO-

 

D. MAURITIO LAND-

 

MITI PALATINO AD RHENUM,

 

GRAVIO HASSIÆ, COMITI

 

ſacri Romani Imperii Electori primario,

 

Cattimelibocorum, Deciorum, Zi-

 

Bavariæ Duci, &c. item

 

genhani & Niddæ, &c.

 

DDnnis ſuis Clementiſſimis

 

Mint Kegyelmes Fejedelmeinec

 

Gratiam & pacem à Domino precatur

 

Kegyelmet es békeſséget az Urtol ké-

 

ex animo.

 

ván ſzive ſzerint.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ARISTIDIS iſta ſententia mihi ſcita vi-

 

ARISTIDESNEC imez mondáſa né-

 

detur, Illuſtriſſimi Principes, quâ ſic in-

 

kem ékeſnec láttzic, Felséges Fejedelmec,

 

quit: Decet Deo quidem templa conſecra-

 

mellyel igy ſʒól: Illic Iſtennec bizonyára

 

re, viros verò eximios librorum honora-

 

templomokat ſʒentelni, az bôczületes

 

re dedicatione. Quam ſententiam, eò sequor

 

embereket pedig kônyveknec dedicálásával

 

libentiùs, quòd videam etiam viris ſanctis eam

 

tiſztelni. Melly ſententiat annyéval követec örö-

 

non disciplicuiſſe. Etenim Lucas Evangeliſta,

 

mesben, mivelhogy látom, hogy még ſzent embe-

 

potentiſſimum Theophilum duorum librorum

 

reknélis az nem volt kelletlen. Mert ſzent Lucácʒ

 

cohoneſtavit dedicatione. Ex hoc igitur, quem

 

Evangeliſta, az hatalmas Theophiluſt  két köny-

 

modò laudavi, ſcriptore Apoſtolico illud divi

 

veinec dedikálásával tiſʒtelte: Melly Apaſtal két

 

Petri nobile dictum, & à multis ſæpe uſurpatum

 

könyvinec eggyikbôl kivévén amaz mondaſat

 

deſumam & huic dedicationi meæ præmittam:

 

ſz: Peternéc, az én dedicáláſomnac eleiben téſʒem:

 

Argen-

 

 

 

 

 

 

 

 

[III]

  Fotó

Argentum & aurum non est mihi, quod autem ha-

 

Ezüſtôm es aranyam ninczen nékem, az mi pe-

 

beo, hoc do.

 

dig vagjon, azt adom.

 

Offero autem & dedico V. CC. Pſalmos Da-

 

Bémutatom azért és dédıkálom Ti Felſégteknec

 

vidis, quos ingēti labore in linguam Ungaricam

 

az David Soltárit, mellyeket nagj munkával Ma-

 

converti, & ad melodias Gallıcas & rhythmos

 

gyar nyelvre forditottam, es az Franciai notákra

 

Germanicos D. Ambroſii Lobwaſſeri adapta-

 

s’ aʒ Lobvaſʒſʒer Ambros Doctornac Nemet verſei

 

vi & adſtrinxi; nunc autem inſinctu magno-

 

ſʒerint formaltam es öſʒveſzoritottam: Moſtan pe-

 

rum in publicum profero, & idcirco

 

dig fö barátimnac inditásókbol az köſség közè ki-

 

profero ſub Illuſtriſſimis nominibus veſtris, ut

 

bocʒátom: es aʒért bocʒátom az Ti Felségtek neve

 

extet grati animi & obſervantiæ mæ erga V.

 

alat ki, hogy az én háláado vóltomnac es Tı Fel-

 

CC. aliquod monimentum: & libro huic, in hac

 

ſégtekheʒ valo tiſzteletemnec valami jele legyen, es

 

Germania veſtra ſic à me elaborato, apud popu-

 

ez Ti Felſ. Németorſzágában tölem iratot könyv-

 

lares meos major auctoritas concilietur.

 

nec, az én földemi nép köʒt böcʒületi öregbüllyön.

 

Verùm in hac dedicatione mea, absque dubio,

 

De ez én dedikáláſomban, kétségnélkül, ſokan

 

multi deſiderabunt multa, ſed potiſſimùm duo

 

ſok hıbát találnac, de kiválképpen kettöt rongálnac

 

culpabunt plurimi. Quòd nempe lıbro, vulgari

 

legtöbben. Hogy tudniillic ez Magyar nyelven irot

 

ſermone ſcripto, præfationē Latinam apponam:

 

könyvnec Deák elöljáro beſzédet téſzec eleiben:

 

deinde quòd duobus Illuſtriſſimis Germaniæ lu-

 

Iſmèt hogy Német orſzágnac ez két tündöklö Feje-

 

minibus codicem peregrini idıomatis dedıcem.

 

delminec idegen nyelven valo irast dedikáloc.

 

Quamobrem rationes meas, quibus ad ejus-

 

Annakokaért eröſitö okaimat, mellyekkel ez

 

modi audendum permotus sim, paucis exponam.

 

méreſzségre inditattam rövideden elöhozom.

 

Ac initio quidem, video non eſſe rarum hoc

 

Es elöſzſzer pedig, latom nem ritkán lenni eʒ mo-

 

tempore, ſcriptis vernaculis Latinas præfatio-

 

ſtani idöben, hogy az köʒ nyelven valo iráſoknac

 

nes præmittere. Exempli gratiâ; Clariſſimi &

 

Deák elöljáro beſzédet tegyenec elejökbe. Példa er-

 

doctiſſimi viri domini Doctoris Ambroſii Lob-

 

re, az Lóbvaſʒſʒer Ambros Doctornac Soltáros kö-

 

waſſeri, laudatiſſimæ memorię Pſalterıum, (cu-

 

nyve, (kinec vezetö ſinorjat követtem ez fordi-

 

jus filum in paraphraſi ſum ſecutus) Lipſiæ anno

 

tásban) Lipſiában 1594. es az Magyorok I  dolgairol

 I  Nyomdahiba „Magyarok” helyett.

1594. & Chronica Ungarica Caſſelis 1600. cum

 

valo Német Chronica, Caſſelba 1600 eſztendöben,

 

præfationibus Latinis Germanicè fuerunt edi-

 

Deák elöljáro beſzédekkel vóltac Németül kibo-

 

ta: &

 

 

 

 

 

[IV]

  Fotó

ta: & habeo ad manus librum Ungaricum cum

 

cʒattatva: es vagyon Magyar könyv keʒemnél,

 

Latina itidem dedicatione Viennæ Auſtriæ edi-

 

mellyet haſonlatosképpen Deak dedıkalaſſal nyom-

 

tum.

 

tattac ki Bécʒben.

 

Quod autem librum meum V. CC. conjun-

 

Hogy pedig ez könyvemet Ti Felſ: öſʒveséggel

 

ctim dedicare voluerim, iisdem adductus ſum ar-

 

akartam dédicálni, ugyan aʒon eröſségekkel inı-

 

gumentis, quibus ante me, vir præſtans Andreas

 

tattam arra, az mellyekkel én elöttem az tiſʒteletes

 

Spethe, Pſalteriū ſuum, ſimilibus melodiis Latinè

 

ferfiu Spethe Andras, ezen notákra Deákul irot ſol-

 

concinnatū, Illuſtriſſimis nominib. veſtris inſcri-

 

tárit, az Ti Felséges neveteknec dédicálta: Mellie-

 

pſerat. Cujus rationes ſtudio brevitatis omitto.

 

ket rôvidségnec okaért elhagyoc.

 

Conſtat enim apud omnes, & exteris quoque

 

Mert nyilvan vagyon mindeneknél, es idegen

 

gentibus jam olim innotuit quàm præclarè ma-

 

nemzeteknélis már régen megtudatot, melly dicʒé-

 

jores veſtri B. M. de libro Pſalmorum & de tota

 

reteſen érdemlettenec az T. F. eleji aʒ Sóltár könyv-

 

Scriptura ſacra & rep. Chriſtiana ſint meriti: &

 

rôl, az egéz ſʒ: irásról es az hivec ſeregirôl: moſtan-

 

quàm eximiè etiam hodie V. CC. de Eccleſia

 

nis melly kegyes dicʒéretet erdemellyenec Ti F az

 

Chriſti & Rep. Literaria promereantur totus in-

 

Chriſtus anyaſʒent egyháʒátol, es az iras túdóc ren-

 

telligit orbis Chriſtianus.

 

ditöl, érti ez egéʒ Kereſztyén föld kereksége.

 

Illis autem, qui peregrinitatem libri dedicati,

 

Azoknac pediglen kic ez dedikalt könivnec ide-

 

mihi exprobrabunt, illud ego reponam, quod &

 

gen voltát vetendic ſʒememre, imeſʒt II  téſzem iſme-

 II  Nyomdahiba „iſmet” helyett.

initio volebam, dolere nimirùm mihi, quòd ne-

 

elejekben, az mint elöſʒſʒeris akaram, hogy bána-

 

queam aurea argenteáve ſcripta promere: Scio

 

tomra vagyon aʒ nekem, hogy ſem aranyi ſem ezüſti

 

interim, viris principibus, non ſolùm utilia &

 

méltóságú iráſt nem hoʒhatoc elô: tudom aʒonköʒ-

 

neceſſaria ſemper, ſed etiam rara & peregrina

 

ben hogy aʒ Fejedelmeknec nem mindenkor cʒak aʒ

 

dona quandoque grata accidere ſolere: Sciant

 

haſʒnoſok, es ſʒükségeſec, hanem néha még aʒ ritká-

 

denique exprobratores ejusmodi; malle me

 

kis es idegen ajandékokis, kedveſſec ſzoltac III  lenni.

 III  Nyomdahiba „ſzoktac” helyett.

quamlibet criminationem perpeti potiùs, quàm

 

Tudgyác meg oſʒtan eʒ ſʒememre hányóc aʒtis: hogy

 

absque qualiquali indicio animi grati discede-

 

én kéſʒ vagjoc minden ſʒidalmat inkáb elſʒenved-

 

re ex Germania, ſtudiorum meorum portu tran-

 

ni, hogj nem háláado vóltomnac valami jele nélkül

 

quillo: ubi per ſedecim annos dimidiam ferè æ-

 

kimenni Német orſʒágbol, ugy mint tanuságomnac

 

tatis meæ partem transegi

 

czendeſʒ partyárol: holot ez tizenhat eſʒtendökben,

 

Et

 

idömnec mayd haſon felét éltem el.

 

 

 

[V]

  Fotó

Et quidem in Tua, Sereniſſime Princeps E-

 

Az te Fölſeg. Haidelbergai Academiajaban pe-

 

lector, Academia Heidelbergenſi (ubi & pſal-

 

dig Felſeges Valaſʒto Fejedelem (az hol ez Sol-

 

mos ſic modulari didici) ultra quinquennium

 

tarokat igy enekleni tanoltam) öt eſʒtendönèl töb-

 

alumnus vixi, & multiplicem Tuæ Celſitudinis

 

big jotètemènnyel èlö tanitvany voltam, es T. F.

 

munificentiam in me & mei ſimiles ſæpe ſum

 

èn hozzám, ès meg illyen ſʒemélyekhez valo böv-

 

expertus. Poſtmodum verò ſuperiore ſemeſtri

 

sèges adakozò voltàt gyaktan làttam ès vöttem

 

hyberno, inſigni liberalitate Tuæ Celſitudinis

 

eſʒemben. Idömulván pedig, ez elmult tèlen Fel-

 

promotus fui in convictum Clariſſimorum do-

 

séged engem kegyeſſen az Sapientıa Collegiom Ta-

 

minorum Præceptorum illuſtris Collegii, quod

 

nıtoınac aſʒtalához helyheztetöt. Mellyekèrt hogy

 

vocant, Sapıentiæ. Pro quibus niſi aliquod grati

 

ha háláado vóltomnac ſemmi bizonsàgàt nem je-

 

animi ederem teſtimonium, meritò ingratus eſ-

 

lentenèm mèltàn hàlàadatlannac tartathatnám.

 

ſem habendus.

 

Te Felsègedet pedig, Hatalmas Mauriti Feje-

 

Tuam verò Celſitudinem, Illuſtriſſime Prin-

 

delem, mint egy mi idönkben fénlö, á Soltar eneklö

 

ceps Mauriti, tanquam alterum Regis Pſalmo-

 

Davidnac fiát Salomont, ugy tiſʒteltem minden-

 

graphi filium Salomonem, noſtro ævo florētem,

 

kor es böczüllöttem. Továbba hogy ez elöt három

 

ſemper ſuſpexi & veneratus ſum. Cæterùm

 

eſʒtendövel, midön az Cʒaſʒar udvaránál az èn

 

ante triennium cùm apud Regiam in exhibitio-

 

Dictionariomomnac bèjelentésében volnèc Pràgà-

 

ne Dictionarii mei Pragæ eſſem, incidi in tuos

 

ba, az Cʒaſ. ö Fölſ. Mathematicahoz valo ſʒerſʒa-

 

Aſtronomos in officina Mathematica Cæſ. Ma-

 

mos házában, találkoztam az T. F. Aſtronomu-

 

jeſtatis: hi animadvertentes, meam dedicatio-

 

ſira: kic látvan azt hogy az èn dèdikálláſom Cz.

 

nem C. M. non ingratam accidiſſe, laudatâ T. C.

 

ö F. nem löt kedvetlen, dıczèrvèn T. Felſ. kegyes

 

benignitate, admonuerunt me, ut T. quoque C.

 

voltát intettenec engem hogy T. Fktis valaha efféle

 

ſimili occaſione aliquando humiliter ſalutarem.

 

alkolmatoſsággal kölſʒöntenem. IV

 IV  Nyomdahiba „köſʒönteném” helyett.

Quæ admonitio apud me manſit altâ men-

 

Melly intés elmémben mélyen béhatvàn meg-

 

te repoſita: renovata verò anno ſuperiore,

 

maratt én nàlam: meguyjolt pedig aʒ elmult eſʒten-

 

cùm Noribergæ ſub umbra Tuæ Celſitudinis

 

döben; midön Noribergába T. F. árnyéka alat én

 

ego & mei diſcipuli Nobiles Stænzingii, præ-

 

és az èn tanitványim az Nemes Stentzinguſoc,

 

clara urbis ornamenta & promtuaria luſtrare-

 

ez városnac nèzèlgetnöc ſʒèp èkeſsègit es tárhá-

 

mus.

 

zait.

 

Triduo

 

 

 

 

 

[VI]

  Fotó

Triduo verò pòſt, cùm in itinere Ratispo-

 

Harmadnap utan pedig, hogy T. F. Ratisbonai

 

nenſi Tua Celsſitudo, Altorfii, contuitu ſuo digna-

 

utában megnézelgetesével mèltoztatná az Al-

 

retur collegium Academicum, (ubi tunc eram

 

tofirumbèli Academia collegiomàt, holot akkorfor-

 

in verſione horum Pſalmorum) vovi è veſtigio, me ex-

 

ditottam ez ſoltarokat) fogadàſt töttem menten,

 

hibiturum quoque Tuæ Celſitudini. Deinde hoc

 

hogy ha Iſten kegyelmèbol ez könyv megkeſʒül, T.

 

meum propoſitum confirmavit Haidelbergæ Ge-

 

Fdnekis offeràlom. Ez èn ſʒàndèkomat oſʒtàn

 

neroſus Juvenis D. Nicolaus Tôkôli liber Baro in

 

Haidelbergàban megeröſitötte az Nagyságos ifju

 

Kesmarc, referens ſe audiviſſe in iiluſtri arce Naſ-

 

az Kèſmarki Tököli Miklos, megbeſʒèlvèn azt hogj

 

ſovica Dillenburgenſi Tuam Celſ. Ungaricè collo-

 

Te Fdèt az Naſʒſʒoviai nevezetes Vàrban Dillen-

 

quentem. O multiplicem Principis cognitionem!

 

burgban Magyarol ſʒolni hallotta. O ſok tudomanju

 

Hæ fuerunt, Illuſtriſſimi Principes, rationes

 

Fejedelem!

 

inſtituti mei de libro Pſalmorum V. C C. dedi-

 

Ezek vóltac okai, Felséges Fejedelmec, az èn

 

cando: quem Dei munere confeci in Academia

 

ſʒandekomnac ez Soltar Könyvnec T. F. dedikállá-

 

Norica, antequam turbaſſet eam fama de peſte:

 

ſa fellöl; mellyet Iſten ayàndèkàból elvègeztem az

 

& poſtea pio ſolamine viri eximii domini Cle-

 

Noribergaiak Academiajàban, minek elötte azt

 

mentis Boëſii Galli fautoris mei magni, alacriùs

 

az döghalàl hire meghaboritanà: es oſʒtàn az bö-

 

expolivi: jam verò typis eleganter impreſſum in

 

czültes ferfiunac az Franciai nemböl valé V  Boèſius

 V  Nyomdahiba „való” helyett.

lucem edo; laudabili curâ verè-clariſſimi viri Dn.

 

Kelemennec, nèkem nagy jo akaromnac hiv ſege-

 

Chriſtophori Corvini Tigurini, politiſſimi Ty-

 

delmiböl örvendetesben ékesgettem. Immàr pedig

 

pographi Herbornenſis, & de me, jam per an-

 

èkes formában kionyomtattatván VI  közönſegeſsè te-

 VI  Nyomdahiba „kinyomtattatván” helyett.

nos benè multos, & de republica literaria opti-

 

ſʒem, az tiſʒteletes embernac, VII  Tiguromi Hollos

 VII  Nyomdahiba „embernec” helyett.

mè meriti, & adhuc præclare merentis: qui has-

 

Chriſtofnac, az Herbornai tudos könyvnyomta-

 

ce ſacras Davidis odas, inſtar libri votivi è Ty-

 

tónac, nékem bizodalmas jotevömnec diczèretes

 

pographia ſua hoc tempore prodire voluit:

 

gondviſeléséböl: ki ez ſʒent David ſoltárit, mint

 

quòd graſſante in vicinia febre maligna, Deus

 

egy Iſtennec fogadàsbol igert könyvet ugj akart az ö

 

ipſum ſuosque hactenus incolumes ſervarit,

 

mühelyèböl kiboczátani; hogj ez halàlos idöben I-

 

ſperans fore quòd in poſterum quoque prote-

 

ſten ötet ez ideıg az öveivel egyetemben; éppen meg-

 

gere velit.

 

tartotta, ès elhivèn azt, hogy ez utànnis kegjeſſen

 

Hunc

 

megakarja örizni.

 

 

 

 

[VII]

  Fotó 

Hunc igitur librum, Principes Illuſtriſſimi,

 

Ez könjvet annakokaért, Fölsèges Fejedelmec,

 

multis nominibus antea veſtrum poſt tot Euro-

 

( VIII  melly az elöttıs ſokkèppen Ti Fölsègtekè, ès mo-

  VIII  A nyitó zárójel nyomdahiba.

pæ nationum verſiones, Ungaricâ exomide à

 

ſtan, ez Europai ennyi ſok nemzetek forditàſa

 

me veſtitum: talibus auxiliis politum & expreſ-

 

után èn általom Magyar zubonköntöskèben öltöz-

 

ſum: Illuſtriſſimis nominibus veſtris dicatum:

 

tetöt, es illy ſegedelemmel ékeſitetöt, ès Ti F. dücʒö-

 

reverenter & ſubmiſsè oblatum, reſpicite quæ-

 

sèges neveinec dèdicáltatot; tiſʒteleteſen ès alàza-

 

ſo placidâ fronte; exemploque priſcorum re-

 

toſson offeràltatott, Tekinczètec kèrlec kedves or-

 

gum; (qui etiam ruſtica dona, ex candida ſim-

 

tzàval, es az regi kiralyoknac peldájokat nèzvèn

 

plicitate oblata, non ſpreviſſe leguntur) beni-

 

(kic az mint olvaſſuc czak az parazt ayándekokat

 

gnâ manu ſuscipite; & inter cæteros, V. C C.

 

ſem vetetèc meg ka IX  mellyec eggyügyösègböl elejekben

 IX  Nyomdahiba „a” helyett.

dedicatos libros, (qui omnes & ſoli juſtam con-

 

vitettenec) fogadgyatok el kegyes kèzzel, es az tôb

 

ſtituerent bibliothecam) ſaltem poſtremum ei

 

nèktec dedicàlt könjvec kôzôt, (kikvel egeſʒ kônjv-

 

locum concedite; non muneris intuentes exili-

 

tartohelj megtelnéc) ennek bár czak az utólſo heljet

 

tatem, ſed offerentis animum, V. C C. humili a-

 

engedgjetec; nem az ajándéknac kisded vóltát néʒ-

 

nimi obſervantiâ ſtudioſiſſimum, comprobantes.

 

vén, hanem az bèjelentônec háládo voltát es jo-

 

Et quemadmodum alibi à Sac. Cæſ. Maj. ſup-

 

ſʒándèkát javalván.

 

plex petii, ſic etiam à V. C C. (qui proximo lo-

 

Es az mint máſut á Cʒaſʒar ô Ftôl alazatoſon

 

co ab ea Majeſtate in hoc Imperio, cum Sereniſ-

 

kértē, ugj moſt Ti Felsktis, kic ez Birodalomban az

 

ſimis ejus Fratribus Archiducibus Auſtriæ, ful-

 

Cʒaſʒari felséghez közelb valo heljen, az Cʒaſʒ. ô F.

 

getis, potentiâ & virtutibus ſummis coruſcan-

 

Attjafiaival az Auſtriai fô Hertzegeckel egjetem-

 

tes) rogo & oro reverenter, ut non me ſolùm, ſed

 

ben, hatalommal es nagj joſágockal tündôklötöc,

 

totam gentem Ungaricum (cui hic liber potiſſi-

 

Felötte igen kerem, hogj nem czak en magamat, ha-

 

mùm ſervituruſ eſt) favore & benignitate com-

 

nem az egèz Magjar nemzetet (melynec ez kônyv

 

plecti & proſequi V. C C. non dedignentur.

 

kivalkeppen ſʒolgaland) jo akarattjockal es kegjeſ-

 

Quod ſi à V. C C. ut ſpero, conſecutus fuero,

 

ſegôkvel mèltoztaſſa Felſegtec. Kit ha Felsègtektôl

 

gratum me in omni reliqua vita declarare ſtu-

 

megnjerendec, az mint remènlem, hàlàado volto-

 

debo, & alios ad ſtudium ſimile excitare cona-

 

mat megigyekezem mutatni egèz eletemben, es egje-

 

bor. Valetete Principes Illuſtriſſimi.

 

beketis haſonlo igjekezetre ſʒándèkozom fôlindi-

 

Dominus

 

tani. Legjetec egèſſegben Felsèges Fejedelmec.

 

 

 

 

 

  

 

 [VIII]

  Fotó

Dominus Deus V. CC. quàm diutiſſi-

 

Az Vr Iſten Ti Felſegteket tarcza meg jo

 

mè ſervet incolumes, vobis adſit, vos ſuo

 

allapatban, legyen veletec, Titeket ſʒent lelke-

 

ſpiritu regat, & omni benedictionum ge-

 

vel igazgaſſon es mindennémü áldaſival ekeſi-

 

nere ornet & augeat cumulatiſſimè.

 

czen es ôregbiczen bôvſegeſſen.

 

Herbornæ Nassoviorum, Feriis Pente-

 

Herbornaban, Pünkesd ünnepiben, Az Vrnac,

 

coſtes Anno Domini MDCVII.

 

1607. Eſʒtendejében.

 

Illuſtriβimis Veſtris CC.

 

Ti Felſegteknec

 

Humillimus Cliens

 

Alazatos Szolgaja

 

 

 

 

 

Albertus Molnar Szencienſis S. Th. Stud.

 

Szenci Molnar Albert.

 

 

 

 

 

 

CL. DOCTORIS GEORGI REMI EPI-

 Fotó

gramma, de Pſalterio Dn. Andr. Spethæ ad melo-

 

dias Gallicas concinnato.

 

 

 

RHythmis, quos moduli exprimerent prædulce ſo-

 

nantes,

 

Pſalmorum Beſſem Theodorus; & ante trientem

 

Clemens Celtarum linguâ adſtrinxere peritè.

 

Germani hos, Itali, Hıſpani, Flandriq; Britanniq;

 

Et queis Sarmatia; & colitur Bojemia vaſta,

 

Jeſſæas paribus modulis qui jugiter odas

 

Decantant, ſancti exempli pietate, ſecuti.

 

Defuit Auſonio decus hoc idiômati, quod nunc

 

Andreas Spethus dat, cui non Thracius ipſe

 

Suaviſono vates plectro ſiet anteferendus.

 

 

 

Paraphraſis Ungarica & accommodatio ad Dn.

 

Albertum Molnar, Davidis Pſalmos Rhythmis

 

expressos, dulciſſmimæ patriæ commu-

 

ni donantem.

 

 

 

DAvid Kiralynac másfél ſʒaz ſoltárit,

 

Szent lélec által iratot énekit,

 

Gyönyôrüséges notájú verſekre

 

Ketten ſʒerzettéc Franciai nyelvre.

 

Oetvenit Clemens Maroth forditotta,

 

Es az többit az Theodórus Béza.

 

Ezeket oſʒtan Nemetec, Olaſʒoc,

 

Spanioloc, Belgác es az Angluſoc,

 

Oe nyelveken követtéc es Lengyelec,

 

Az Lengyelec utan az tiſʒtes Czehec.

 

Kic David ſoltárit egymaſt követvén,

 

Egyenlö notackal éneklic ſʒépen.

 

Hogy pedig még nem volna Deak nyelven,

 

Spetha Andras Deákul ſʒerzè éppen.

 

Kinec az ö gyönyörü ékes voltát

 

Még Orpheus ſem gyöznè meg notáját.

 

Midön

 

 

 

[IX]

 Fotó

 

 

Midön ezt jol làtnà az Molnâr Albert,

 

(Az ki ſok orſʒàgot làtot es tengert)

 

Hogy ennyi ſok Kereſʒtyen nemzet közül

 

Czak Magyar nèp volna az verſeknélkül

 

Haſʒnàlni akarvan ö nemzetinec,

 

Segedelmèböl az kegyes Iſtennec,

 

Az Soltart Magyar verſekben formàlta,

 

Es az Franciai notakra ſʒabta:

 

Kit töle vègy jo nèven hiv Olvaſo,

 

Hogy Iſtentöl nèked adaſsec ſok jo.

 

 

 

Sigenæ Naſſoviorum VII. Calend.

 

Maji 1607. Joh. Filiczki Farkas-

 

falvanus, S S. Theol. Studioſus.

 

 

 

 

AZ MAGYAR ORSZAG-

 Fotó

BAN ES ERDELYBEN VITEZ-

 

kedô kereſʒtyen Anya ſʒent Egyháznac; és ennec

 

Nagyságos es kegyes Gondviſelôinec,

 

Lelki Páſʒtorinac, Tanitoinac és

 

tanúlo tagainac,

 

 

 

Az Atya Iſtennec kegyelmét, az meg ſʒenteléſnec

 

és békeségnec lelkét, az Chriſtusban kivánnya

 

ſʒive ſʒerint:

 

 

 

MIúlta tanuságnac kévanságábol idegen or-

 

ſʒágban élec, és látáshallásnac okaért néha

 

veſʒedelmekbeis forgoc, gyakran kérem azt az

 

Ur Iſtentôl, hogy az ö kegyelmes akarattyabol,

 

avagy vigyen fôl idein, ez bün ſʒaporitó világbol

 

az ô mennyei Academiajában, es bôlczeséggel

 

bôvelkedô paradiczomában; avagy ez fôlden é-

 

letemet, az Chriſtusért, ſʒent lelkével ugy vezé-

 

rellye, hogy ſenkinec ne legyec botránkozására,

 

hanem az hiveknec ſeregiben élheſſec egyebek-

 

nec haſʒnokra, es az ô felséges nevénec diczére-

 

tire. Innet vagyon, hogy ez hires Academiakban

 

fö Tanitoc kôzt forogván nem kapoc ez világon

 

gazdagito tudományokon, hanem ollyakat ké-

 

vánoc, mellyekkel leg tôbbeknec haſʒnálhaſſac

 

az mi nyomorgó hazánkban.

 

Ez elôt annakokaért hét eſʒtendôvel, midôn

 

Caſsán

 

 

 

[2. számozatlan oldal]

Fotó

 

 

Caſsán én tôlem Magyar könnyvet kért vólna az

 

tiſʒteletes Békéſi János, (ki az én  tanúságomra,

 

az Iſtentöl néki engedet jókbol, más fél ſʒáz fo-

 

rintot adot, kit megfizet Iſten ö Knec.) mihelt

 

fôljutottam Haidelbergában, menten Magyaról

 

forditottam az Daniel Toſsánus Doctor Vigazta-

 

ló könyvét: mellyet ô elöſʒſʒer Franciai nyelven

 

irt, oſʒtán Németül forditot, es lelki Iſcolánac ne-

 

vezôt. Mellyel én az meg mondot Caſſai ſʒe-

 

mélynec akartam háláadó vóltomat megmutat-

 

ni. Az utan pedig egy néhany eſʒtendôvel fárat-

 

ſagos nagy munkával irtam az Deac es Magyar

 

Dictionariomat.

 

Ezeket pedig, ô Iſtennél kedves anya ſʒent

 

Egyház, nem diczekedésbôl ſʒámlálom elôdben,

 

(mert akarom, hogy czak azè légyen az düczô-

 

ség az ki ezekre nékem erôt és alkolmatoſságot

 

engedet,) hanem kedvem ellen azert beſʒéllem

 

meg jo igyekezetemet és fáratságomat, hogy laſ-

 

ſac meg ezt nemellyec, az kic engem te hozzád

 

háláadatlannac alitnac es haſʒontalan fiadnac

 

itélnec, czak azért pedig hogy illendô hivatalnél-

 

kül, nem futoc az néked ſʒolgálando tiſʒt kere-

 

sésre. De az en megvalto Chriſtuſom, az ki té-

 

ged ſʒent vérével magánac jedzet; jol lattyá mine-

 

mü ſʒerettetel voltam es vagyoc hozzad: es tud-

 

gya minec mikor kell lenni.

 

Moſtan azert ez ſoltár könyvet, mellyel en ſok

 

idôtôl fogva az én ènségimben, gyülölöim ellen

 

vigaztaltam magamat; immár pedig teneked vi-

 

 

 

[3. számozatlan oldal]

Fotó

 

 

gaztaloſodra es eggyügü tagaidnac haſʒnokra

 

Magyarol forditottam, kerlec tekéncz engedel-

 

mes ſʒemmel, ſʒerelmes Anyam Keréſʒtyen A-

 

nya ſʒent Egyház, es hozzád valo háláadoságo-

 

mnac ez küsded jelét vöd jo névön addiglan,

 

mig az te Sʒerelmeſed az Jeſus Chriſtus, ennél na-

 

gyobbal ſʒeret.

 

Kérlec ezennis nagy ſʒeretettel, hogy ne bán-

 

nyad ez dolgot, hogy ez néked ſʒánt könyvet,

 

 elöſʒſʒer  idegen orſʒági nagy Fejedelmeknec a-

 

jándékul mutattam bè. Mert ezekis te néked

 

egyéb Iſtenfelô nemzetek Fejedelmivel egye-

 

tembe igen jo akaróid: es az te kôzelb valo

 

gondviſelöidis, ezeknec fô Iskolájokban ſʒokták

 

kôlczégekkel fôlküldeni az néked ſzolgalando

 

ifjakat az ſʒent iraſi tanuságra. Kic kozôt en leg-

 

kiſſeb es aláb valo vagyoc, de az Chriſtus kegyel-

 

mébôl vagyoc, az mi vagyoc.

 

Tovabbà Nagyságos es Kegyes Uraim, kic ez

 

Anya ſʒent Egyháznac, Iſten utan, Gondviſelôi

 

es Daikai vattoc, kérem alazatoſon Nagy ſagto-

 

kat es Kegyelmeteket, hogy nem czak ez én

 

munkámat Magyarazza jo végre Ngtok és Ktec,

 

hanem egyéb haſʒnos kônyveknec kinyomtatá-

 

sátolis bôvséges adakozo kezeit ne vonnya meg

 

Nagjtoc, kiválkeppen, ha Iſten raytunc kônyô-

 

rülven, állando békeséget adand.

 

Ti Kegyelmetekis, tiſztelendô Uraim, lelki

 

Páſztaroc, es Schola meſterec, fôlôtte igen kérem

 

azon

 

 

 

[4. számozatlan oldal]

Fotó

 

 

azon, hogy Kedkis jo kedvel fogadgya ez kôny-

 

veczkét, mellyet im ki boczátoc baratimnac ja-

 

valláſokbol, es az ragalmazok ellen ez én mun-

 

kamat otalmazza Kegyelmetec. Mivelhogy az-

 

hoz nem olly ſʒandékbol fogtam, hogy az elôb-

 

beni ſzokot énekeket ki akarnám venni az hi-

 

veknec kezekbôl; avagy hogj ézeket egyebekénél

 

ekeſbeknec alitanám. Mert látom hogy fô em-

 

berek által, az Soltarnac nagy reſʒe meg vagyon

 

forditva, Czeh, Német es tulaydon notákra, Kic

 

kôzôl az én tettzéſem ſʒerint legſʒebbec az Sʒe-

 

gedi Gergelyè, es Sʒtarai Mihalyè, vadnac, Iſten-

 

nec hála egyéb ſʒép énekekis, Mellyekkel rakva

 

az Debreceni Annya ſʒ: Egyház énekes kônyve,

 

az Bornemiſʒa Peterè, Huſʒar Galè es Böythe I-

 

ſtvanè: De az egez ſoltart Magyar versekben

 

még ſenki nem formálta en tudáſom ſʒerint, Lá-

 

tom pedig aztis hogyaz Dn. Scaricêus es ez elôt

 

meg mondot fö emberek Pſalmuſi kivôl, némel-

 

ljec igen paraſ,t verſekben vadnac foglalván: No-

 

ha még az ſzent léleknekis kedves az verſec

 

ſzép eggyezô volta; à mint megtettzic az Alpha-

 

betum rendire irt Pſalmuſokbol. Kik közöl az

 

119 Soltar az Alphabetumnac mindenic bôtüin

 

nyoltznyoltz verſet kezd el az Sido Soltar kônyv-

 

ben. Az régi Magyar énekekben pedig avagy

 

ſemmi egyenlô terminátioc nem voltac, avagy

 

tiz verſis egy máſután mind egy igében ment ki,

 

àhonnan az hiſtorias énekekben, ſzámtalan az

 

 

 

[5. számozatlan oldal]

Fotó

 

 

ſoc Vala vala vala. Kin az idegen nemzetec az

 

kic ezt láttyác, nem gyôznec eleget rayta nevetni.

 

De hálá Iſtennec, ez egynéhány eſʒtendôkben

 

az mi emberinkis ékesb verſeket ſʒoktac irni.

 

Peldánac okaert egy vers neménec megjobbitot

 

modgyait irom ide: 

 

 

 

Az elſö és kôz mód ez:

 

 

 

Laß hozzàm Ur Iſten kegyelmes ſʒemeiddel,

 

Nyomoruſagimban vigaztaly ſʒent lelkeddel,

 

Sok boſʒuſagimat hogy elſʒendvedheſſem jo lelki bekeſſeggel.

 

 

 

Máſodic azon notára imez:

 

 

 

        Czuda àlhatatlan

 

               Làm ez vilag dolgaban,

 

        Mint kerek forogvan

 

               Inkab minden oraban,

 

               Változik külömböz                                

 

        Szamtalan sok buthoz

 

               Minden ſʒempillantàsban

 

 

 

Harmadic azon notára, legſʒebp:

 

 

 

Boczàsd meg Iſtenem, ifjusàgomnac vètkèt,

 

Sok hitetlensèget undoc förtelmeſsèget,

 

         Törëld es X  rutſagàt,

 X  Nyomdahiba „el” helyett.

               Minden  alnoksagàt,

 

               Könnyebicz lelkem terhèt.

 

 

 

Az Franciai rhythmuſoc pedig ſokkal kü-

 

lômb formán foglaltatnac ôſʒve, es az verſeknec

 

ſok féle nemei vadnac. Néhol az három elſö

 

rhythmus egy modon megyen ki, de az negyedic

 

rhythmus véginec, az kôvetkezendô vers rhyth-

 

muſi felelnec meg. Illyen az 22. ſoltar, az 53 leve-

 

len

 

 

 

[6. számozatlan oldal]

 Fotó

 

 

len. ôſʒveſeggel az ſoltarok ſʒaz harmintz kü-

 

lömbözö notákra vadnac, es mayd meg anni à

 

verſek nemei.

 

Annakokáert meggondolhattya minden, mi-

 

nemö nagy munkával kellet ennekem ez hoſʒſʒu

 

Magyar igeke[t] az Franciai apro igékbôl álló ver-

 

ſekre formálnom, holot egy ſyllabával ſem tehet-

 

tem tôbbet hozzá, ſem az ſenſuſtul nem kellet

 

eltávoznom. Mert nagyob gondom [v]olt az fon-

 

damentombéli igaz értelemnec forditáſara, hogy

 

nem az verſeknec ékeſgétéſére. Ha azert valakı

 

énnálamnál modosban forditangja, ôrülöc ray-

 

ta, es ezt félen téven énis azzal élec ôrômeſben,

 

az Iſtennec diczeretire.

 

Végezetre Atyam fiai legyetec jó egéſségben,

 

eppüllyetec, vigaztaltaſſatoc meg, egy értelem-

 

ben legyetec, békeségeſſen lakjatoc, es az ſʒere-

 

tetnec s’ az békeségnec Iſtene leſʒen veletec. Az

 

Ur Jesus Chriſtuſnac kegyelme, az Iſten ſʒerel-

 

me, és az ſʒent leleknec veletec valo kôzôsüléſe

 

légjen mindnyájan ti veletec, Amen. 2. Cor. 13.

 

verſ. 12. & 13.

 

 

 

Molnar Albert.

 

 

 

 

 

Az Chriſtuſ beſʒède lakozzèc ti bennetec bövsèggel, min-

 

denbölczesèggel: tanitvàn es intvèn egymáſt, ti magatoc kô-

 

zött Pſalmuſokkal, dıczèretekkel es lelki ènekekkel, nagy ked-

 

vel ènekelvèn az ti ſʒiveitekben az Urnac. Coloſ. 3. v. 10.

 

 

 

Minden lélec diczérje az Iſtent. Pſal. 150.

 

 

 

[7. számozatlan oldal]

Fotó

 

 

 

 

KEGYES OLVASO VED

 

eſʒedben imezeket:

 

 

 

I. Az Soltaroc fölöt az C. M. Clemens Marotus

 

nevét, az T. B. Theodorus Bezaét jedzic.

 

II. Minden ſoltarnac ſummái vagy tzellya

 

rövideden vagjon eleiben irva.

 

III. Az hoſʒſʒu Pſalmusokban, az vers elöt,

 

Pauſanac az az, megſʒünesnec jele imez ***

 

 

 

Az Soltaroc, mellyeknec egyenlô

 

notajoc vagyon.

 

 

 

Az 5. es 64                         Az 51. es 69.

 

14 es 53.                             60. es 108.

 

16. 63. es 70.                      65. es 72.

 

18 es 144.                           66. 98. es 118.

 

24. 62. 95. es 111.              74. es 116.          

 

28 es 109.                           77. es 86.

 

30. 76. es 139.                    78. es 90.

 

31. es 71.                            100. 131. es 141.

 

33. es 67.                            117. es 127.

 

36 es 68.                             140 es az Tiz paranczolat.

 

46. es 82.                           

 

 

 

HIBA.

 

 

 

Az 23 levelen, az X. Soltarnac elſö rhythmuſa alà ird ezt:

 

 

 

Ez ſoc ideig valo inségben.